Józsefváros, Keszthely és Jánoshida nyerték el a Habitat for Humanity díját a lakhatási problémákra talált legjobb megoldásokért.
Napenergia plusz program néven indul jövő év elején az új, a háztartások napelemes energiatermelését támogató pályázat. Ezúttal azt vizsgáljuk meg, hogy ez mennyiben járul hozzá az ország kibocsátás-csökkentési céljainak eléréséhez, és hogy mire számíthatunk az eddigi tapasztalatok alapján. Egy biztos, a kezdeményezés jó, lesz, akin segít, de mind minőségben, mind mennyiségben többre lenne szükség.
A válságos helyzetben sem változott a kormány hozzáállása a lakástámogatáshoz: szinte egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy szociális szempontokat is figyelembe vegyenek. Ez viszont azt jelenti, hogy várhatóan egyre több olyan háztartás lesz, akik nem fogják tudni lakhatási költségeiket fedezni, és akár a lakásuk elvesztése is fenyegetheti őket – állapítja meg a Habitat for Humanity lakhatási jelentése.
A szervezet szerint gondos számításokon alapuló, sávos energiaárak meghatározására lenne szükség.
600 ezer háztartást és így több mint 1 millió embert hagy megint az út szélén a kormány, ezúttal a hosszú távú épületfelújítási stratégiáján keresztül. A vályogházakra kimondott ítélet cinikus és kegyetlen. A kormány szerint ugyanis csak a bontás jelenthet megoldást, a házak felújítása nem javasolt, mert az értékük olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg. A vályogházakról való lemondás amellett, hogy megint elsősorban a legszegényebb rétegeket hagyja támogatás – vagy legrosszabb esetben akár lakhatás – nélkül, egy lehetőség elszalasztása is. Szakszerű felújítással a megmenthető házak korszerű, természetes és takarékos lakóépületeket alapját adhatnák.
A 2008-as válság után több mint egy évtizeddel elkezdett csökkenni azoknak a szegényeknek az aránya, akik szinte minden pénzüket a lakhatásra költik, ám ekkor beütött az újabb krízis. Az MNB arra odafigyel, hogy ne lehessen kockázatos lakáshitelt felvenni annyira könnyen, úgyhogy sokan már személyi hitelből fizetik a lakást vagy épp a lakásbérlés kéthavi kaucióját. Ezekkel a témákkal is foglalkozik a Habitat for Humanity Magyarország 2020-as lakhatási jelentése, amelyet hétfő este mutattak be.
Magyarországon több mint egymillió ember él lakhatási szegénységben. A nők és a gyerekek különösen kiszolgáltatottak.
Több tízezer embert érint a hajléktalanság, ennek ellenére az állam évek óta ugyanannyit költ a probléma kezelésére. Pedig az utcán élők többsége képes lenne önállóan lakásban élni. A magyarországi romák helyzetéről is lesújtó kép rajzolódik ki; bár alig vannak friss adatok, a legutóbbi kutatások szerint még mindig nagyon sok roma él olyan házban, lakásban, ahol nincs WC vagy vezetékes víz.
Több mint félmillió gyerek él vizes, penészes lakásban, több mint másfél millió magyarnak időről időre gondot okoz a számlák fizetése, miközben öt év alatt csaknem a duplájára nőttek az albérleti díjak. Eközben a kormány a rászorulók helyett a vagyonosok lakáshoz jutását támogatja – derül ki a Habitat for Humanity Magyarország éves jelentéséből.
Építőanyag-adománybankot hoz létre a Habitat for Humanity Magyarország. A megmaradt vagy bontott építőanyagokat szegény családokhoz juttatják el, hogy felújíthassák lakóhelyüket.
